1968 - Reprise Records
From the Album : Electric Ladyland
Rendhagyó ajánló következik, ugyanis a következő albumok(!) előadója szerencsére nem szorul bemutatásra, elég közismertek és közkedveltek. Az ajánlóba azért kerültek be, mert a figyelmeteket szeretném felhívni két albumukra, ezáltal tehát mégis csak ajánlani fogok Tőlük.
A zenei piac mint tudjuk komoly gondokkal küszködik az Internet és az illegális fájlcserélők miatt. Ebből sokan sokféleképpen próbálnak kijutni. Véleményem szerint szélmalomharcot vívnak azok a cégek és előadók, akik beperlik az illegális anyagokat tároló vagy megosztást támogató szervereket, szolgáltatókat. Nem azt állítom hogy nem kéne így cselekedniük, végtére is tényleg törvénybe ütköző dolgot csinálnak az ilyen site-ok, azonban aki ezt bármilyen szinten megoldásnak tekinti az vak, lassan a karóránk is képes lesz illegális fájlcserélés véghezvitelére és a hálózatok növekvő bonyolultsága szép lassan lehetetlenné fogja tenni az így is nehézkes nyomon követést. Ez alól kiút tehát nincs, komolyan körüljárva a témát nincs eszköz vagy eljárás amely egyáltalán 1% esélyt adna a tendencia megfékezésére.
Egy másik lehetséges kiút, amit egyre többen követnek és ami véleményem szerint egész jó megoldás, hogy a bandák nagyjából lemondanak az értékesítési jogdíjakról, legalábbis luxuscikknek fogják eladni a CD verziót a digitálissal szemben. Maradnak az egyéb jogdíjas tárgyak(bár ez nem szokott komoly bevételt jelenteni) de legfőképpen marad a koncert, ez eddig akkor állt elő amikor a jogdíj kizárólag a kiadóé volt és az együttes bevételi forrása kizárásos alapon a turné. A tendencia tehát erősen producer ellenes, hogy ennek milyen következményei lehetnek az most hosszú (hátrányban a pop, előnyben minden más...).
Minden esetre a perlő bandákkal szemben szaporodnak az albumaikat legálisan letölthetővé tevő együttesek, így pl. a Radiohead egy-két albuma is elérhető már, de mi maradjunk csak itthon, Prieger Zsolt és kollegái hazánkban próbálják népszerűsíteni ezt az elvet. Az Anima helyett eddig is több fogyott mondjuk a Groovehouse albumaiból (jellemzve országunk átlagos zenei igényességét), így nem nagyon építtettek a médiára vagy a mahaszra, bár az utóbbi években több folyóirat és néhány tv csatorna is indult amelyek már ezt a vonalat képviselik, de még mindig nagyságrendekkel több CD-t tud eladni mondjuk B. Tóth László. Ezáltal az anyagi forrásokat nem lehet a CD eladásokra alapozni ilyen együtteseknél, nagy örömünkre cserébe koncertekkel pótolják a hiányt. Zsolték tehát a következő szintre lépve letölthetővé tették két albumukat:
Azt hittem már sohasem dől el hogy mi lesz a mai menü, de aztán jött a felvilágosodás és ez:
Progressive Break, sajnálom a teljes zenei paletta kiteljesedéséhez és az elektronikus zene indokolatlan előnyhöz juttatása érdekében kénytelenek vagyunk tiszteletünket tenni Mike Truman és Chris Healings előtt, akik '99 környékén hozták létre közös stúdiójukat. Első albumuk tehát 99ben látott napvilágot, zenei anyagának különlegessége abban állt, hogy a progressive elektronikus zenét vegyítették szimfonikus elemekkel, az album létrehozásához a saját zenei sávjaik elkészítése után az Orosz Állami Szimfonikusokat bérelték fel és segítségükkel olyan zenei anyag állt össze a CDn amely az Underworld, a Massive Attack vagy Moby szintjére emelte a duót, ez utóbbi 'Play' című albumának turnéjára el is hívta Őket előzenekarnak.
2003ban új album készült el, amely egy megfelelő utóda volt az elsőnek, zeneileg sokkal szerteágazóbb miután a fiúk sok, a stílusuktól igen különböző zenét kezdtek el kedvelni kezdve Alexander Gretchaninov Orosz zeneszerzővel, a Radiohead-en át a The Doves-ig, az albumon együtt dolgoztak többek között a 'New Order'-ből ismert Peter Hookkal is, így kivitelében egy igen változatos és gazdag albumot kreáltak.
Szerencsénkre ezek után sem álltak le, 2006ban visszatértek a duális zeneszerzéshez, azaz az elektronikus sávok komolyzenével való keveréséhez és elkészítették harmadik stúdióalbumukat:
Hybrid - I Choose Noise [2006]
Az album azonban magán hordozza a teljes múltjukat, így ezt az albumot is bőven elárasztják a vendég énekesek, így John Graham(Tilt) és Perry Farrell(Jane's Addiction, Thievery Corporation vokálok) mellett olyanok is szerepet kaptak, mint Kirsty Hawkshaw a britt zeneszerző és énekes, akinek kollaborációs listája már önmagában is figyelemreméltó.
Ez az album szerencsére már itthon is nagy sikert aratott, így nem csak Palotai játszotta sokat a repertoárjába illő számokat, de a Tilos és a Petőfi is műsorára tűzte igen gyakran, így könnyen lehet hogy ismertek jónéhány számot a lemezről.
Remélem a durva bevezető ellenére nem kategorizáltátok be ezt az albumot egyből az elektronikusok közé, mert manapság majdnem minden album alapja az elektronika, de itt a hangsávok száma a megszokott többszöröse, így egy igen dús hangzás áll elő és nem elhanyagolható tény hogy ezen sávok megalkotásakor nem egy tucat hangszert hanem egy egész komolyzenei társulatot használnak a fiúk.
Jó hallgatást, jöjjenek a videók.
Ismét megfelelő minőségű és tartalmú videó hiányban szenvedtem, de sebaj, jöjjön egy videó nélküli videó és egy szám, ha esetleg túl akarjátok magatokat adagolni akkor a post végén a hybrid site-on van lejátszó jó sok remek számmal.
Tisztelt Hölgyek, Urak
Iszonyatosan vártuk, de végre itt van: Pénteken ismét Illegalparty a 3as6árh1en.
9 helyszín, köztük lesz persze Dub, Experimental, Drum and Bass, TripHop (Tilos Rádió), Break, Minimal és még sok más finomság, személyes kedvencem a psychedelic is remélhetőleg feltűnik majd a stílusok között, de ha nem, ez a buli akkor is egyedülálló. És egy nagyon fontos részlet: ingyenes, csak egy autó vagy egy kis kalandvágy kell hozzá hogy feljuss Budapest egyik tetejére.
Remélem találkozunk!
Egy napos késés, sebaj. Eheti ajánlónk is a tökéletes változatosság jegyében lett kiválasztva, de stílust nem kaptok, mert van rá egy 3betűs szó, de azt én ide még1szer nem írom le...
Azok kivételével akiknek annak idején mutattam a mai albumot valószínűleg igen kevesen ismeritek a most következőt. Annak ellenére meggyőződésem, hogy minimum jó véleménnyel lesz róla általában mindenki, mert egy igen kellemes és remek album a mai célpont.
A történet nálam úgy kezdődött, hogy nemtom milyen felindulásból, de mindenesetre Feri egy nap olyan 2001 környékén beállított ezzel az albummal (eredetiben) és nekem adta, mert hogy szerinte jó. Akár milyen durva is ilyet leírni, de Ferinek igaza volt:). Az albumot rojtosra hallgattam és az ajánló írása közben döbbentem rá, hogy még mindig az összes szám összes sorát tudom kívülről.
Most azonban jöjjön egy újabb remek fordulat, mai előadónk Svéd(!). 1970 márciusában látta meg a napvilágot Lund közelében. Szülei Jazz zenészek, így folyamatos turnézás és az otthon hiánya jellemezte gyermekkorát, kamaszkorát javarészt Stocholmban töltötte, ahol egy időre sikerült letelepedniük. Mint szülei, Andreas is zenélni kezdett, első próbálkozásként egy 'Planet Waves' nevű formációban énekelt, amit egy album után otthagyott és szólókarrierbe kezdett. Első lemeze, a 'Cottonfish Tales' nem lett túl nagy siker, azonban nem adta fel és 1999ben kapott még egy albumra pénzt, ezúttal a Warnertől, és ez már meghozta számára a várva várt sikert:
Andreas Johnson - Liebling [1999]
Az albumot a 'Glorious' c. szám futtatta be, neki köszönhetően közkedvelt lett Svédország határain túl is, főleg Angliában és az Egyesült Államokban.
Annak ellenére hogy az említett szám lett csak egyértelmű sláger az albumról, véleményem szerint az első három szám hibátlan és a többiek között is csak olyan hiányosságok vannak hogy túl emocionálisra sikerültek.
Tessék az albumot meghallgatni, már csak azért is, mert egy újabb remek színfoltot képviselhet az ember zenei palettáján, tekintsétek tehát javasol kiegészítőnek , még akkor is ha a kedvenc stílusotok fényévekre van ettől az albumtól.
Andreasról még annyit, hogy 2002ben kiadta ugyanennyire briliáns harmadik albumát, az is itt figyelne a polcon ha nem felejtettem volna el hogy kinek adtam kölcsön pár éve...:) No de vissza a művész úrhoz, akinek harmadik albumát Amsterdam és New York valamint egy jó adag depresszió követte, amiből csak 2006 körül jött ki egy új album megírása segítségével ('Mr. Johnson, Your Room Is On Fire' címmel)
Sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy miért nincs fent Andreas egyik régi száma sem a neten, a 'Deadly Happy' c. harmadik nagylemeze mind2 videója remek lett, régen fent volt, de valami kiadói izé miatt mindet eltakarították, csak ezt az egyet találtam a kedvenceim közül, nem megijedni: mindenféle szám van még az albumon...
30, Roni Size - In The Mode [2000]
29, Zero 7 - Simple Things [2001]
28, Beastie Boys - To the 5 Boroughs [2004]
27, The Crystal Method - Legion Of Boom [2004]
26, Toydivision - Budapest Resonance [2003]
25, Nelly Furtado – Folklore [2003]
24, Rés - How I Do [2001]
23, Seal - Best 1991-2004 CD2 [2004]
22, The Chemical Brothers – Dig Your Own Hole [1997]
21, Jean Michel Jarre – Oxygene [1976]
20, Blink 182 - Blink 182 [2003]
19, Lamb - What Sound [2001]
18, Gotan Project - La Revancha del Tango [2001]
17, Dr.Dre - 2001 [1999]
16, Stereophonics - Just Enough Education to Perform [2001]
15, John Legend - Get Lifted [2004]
14, Jamiroquai - A Funk Odyssey [2001]
13, The Prodigy - Their Law - The Singles 1990-2005 [2006]
12, Yonderboi - Splendid Isolation [2005]
11, Cadik - Live @ Tilos [2007]
10, Oasis - Standing on the Shoulder of Giants [2000]
9, Artful Dodger - It's All About the Stragglers [2001]
8, Placebo - Once More With Feeling (Singles 1996-2004) [2004]
7, The Streets - Original Pirate Material [2002]
6, Paul Oakenfold - Bunkka [2002]
5, The Animatrix OST (Official Sound Track) [2003]
4, Kasabian - Kasabian [2004]
3, Sena - First One [2003]
2, Massive Attack - 100th Window [2003]
1, Thievery Corporation - The Mirror Conspiracy [2000]