Azt hittem már sohasem dől el hogy mi lesz a mai menü, de aztán jött a felvilágosodás és ez:
Progressive Break, sajnálom a teljes zenei paletta kiteljesedéséhez és az elektronikus zene indokolatlan előnyhöz juttatása érdekében kénytelenek vagyunk tiszteletünket tenni Mike Truman és Chris Healings előtt, akik '99 környékén hozták létre közös stúdiójukat. Első albumuk tehát 99ben látott napvilágot, zenei anyagának különlegessége abban állt, hogy a progressive elektronikus zenét vegyítették szimfonikus elemekkel, az album létrehozásához a saját zenei sávjaik elkészítése után az Orosz Állami Szimfonikusokat bérelték fel és segítségükkel olyan zenei anyag állt össze a CDn amely az Underworld, a Massive Attack vagy Moby szintjére emelte a duót, ez utóbbi 'Play' című albumának turnéjára el is hívta Őket előzenekarnak.
2003ban új album készült el, amely egy megfelelő utóda volt az elsőnek, zeneileg sokkal szerteágazóbb miután a fiúk sok, a stílusuktól igen különböző zenét kezdtek el kedvelni kezdve Alexander Gretchaninov Orosz zeneszerzővel, a Radiohead-en át a The Doves-ig, az albumon együtt dolgoztak többek között a 'New Order'-ből ismert Peter Hookkal is, így kivitelében egy igen változatos és gazdag albumot kreáltak.
Szerencsénkre ezek után sem álltak le, 2006ban visszatértek a duális zeneszerzéshez, azaz az elektronikus sávok komolyzenével való keveréséhez és elkészítették harmadik stúdióalbumukat:
Hybrid - I Choose Noise [2006]
Az album azonban magán hordozza a teljes múltjukat, így ezt az albumot is bőven elárasztják a vendég énekesek, így John Graham(Tilt) és Perry Farrell(Jane's Addiction, Thievery Corporation vokálok) mellett olyanok is szerepet kaptak, mint Kirsty Hawkshaw a britt zeneszerző és énekes, akinek kollaborációs listája már önmagában is figyelemreméltó.
Ez az album szerencsére már itthon is nagy sikert aratott, így nem csak Palotai játszotta sokat a repertoárjába illő számokat, de a Tilos és a Petőfi is műsorára tűzte igen gyakran, így könnyen lehet hogy ismertek jónéhány számot a lemezről.
Remélem a durva bevezető ellenére nem kategorizáltátok be ezt az albumot egyből az elektronikusok közé, mert manapság majdnem minden album alapja az elektronika, de itt a hangsávok száma a megszokott többszöröse, így egy igen dús hangzás áll elő és nem elhanyagolható tény hogy ezen sávok megalkotásakor nem egy tucat hangszert hanem egy egész komolyzenei társulatot használnak a fiúk.
Jó hallgatást, jöjjenek a videók.
Ismét megfelelő minőségű és tartalmú videó hiányban szenvedtem, de sebaj, jöjjön egy videó nélküli videó és egy szám, ha esetleg túl akarjátok magatokat adagolni akkor a post végén a hybrid site-on van lejátszó jó sok remek számmal.
a kedvenc számom innen:
Bejegyzések
