No hát akkor megint ajánló. Legújabb választás is elég necces, igaz tökéletesen változatossá teszi a sorozatot, viszont nem underground, de hát kell egy kis friss levegő is néha. Akiknek már most is kint van a poszterük a falon azoktól elnézést, de kifejezetten úgy érzem, hogy itthon nincs eléggé elismerve a zenéjük (vagy inkább művészetük:) így ebbe az irányba tennék egy lépést.
Michael Diamond és Adam Yauch sosem voltak normálisak, így kapóra jött az ötlet hogy alakítsanak egy üttest (mekkora szóvicc...wow). Mindez még 79ben történt New York Cityben, kezdeti felállásként Adam Yauch mint basszusgitáros szerepelt, Kate Schellenbach dobolt, John Berry gitározott és végül de nem utolsó sorban Michael Diamond énekelt, illetve sikítozott, ugyanis a legkeményebb brooklyn-i punk zenekarok közé tartoztak 'The Young Aboriginies' néven. Olyanokkal sikítoztak egy színpadon, mint a 'Bad Brains', a 'the Dead Kennedys' vagy a 'the Misfits'. A sors azonban úgy hozta hogy John Berry kilépett és pótolni kellett hiányát, így jött a képbe Adam Horovitz. 81ben megváltoztatták a nevüket és Ők lettek a "Boys Entering Anarchistic States Towards Internal Excellence", természetesen volt egy rövidített nevük ezen szavak kezdőbetűinek összeolvasásából, no de ne szaladjunk annyira előre hogy rájöjjetek kikről van szó. 84 tájékán leszerződtek a Def Jam-hez (Ők jegyzik többek között a Public Enemy-t is akkor) és egy hangyányi szemléletváltásként a punk zenekarból átváltottak rap-bandába, ugyanis kiderült hogy Michael és a két Adam lényegesen jobban reppelnek mint ahogy zenélnek (bár ez természetesen nem igaz). Ezek után Kate kiszállt, mivel Neki nem jött be annyira a hip-hoppos vonal. A srácok azonban remek rap zenéjükkel jó felvezető zenekarnak bizonyultak, többek között Ők játszottak a Sex Pistols énekese, John Lydon a.k.a. Johnny Rotten új zenekara előtt (na már ez is fura mit kerestek ott rapperek, de...) valamint Ők kisérték Madonnát a híres Virgin turnéján(Normális???) .
Mindazonáltal szerencsére ezután kijött a fiúk igazi énje és elkezdtek más előadókkal is együtt dolgozni, olyanokkal például mint a Run DMC. 86ban elkészítették híres albumukat a Licensed to Ill-t, amely a világ első rap albuma lett ami első helyezést ért el a Billboard Album listán és a Def Jam máig legnagyobb bevételét hozó debütáló albumává vállt. Az együttes turnéra indult amelyen olyan elemek díszítették a koncerteket, mint óriási elektromosan mozgatható és felfújható p*niszek és ketrecek, amelyekbe a közönség női tagjait dugták. A következő években a sikersorozat folytatódott, 89ben kiadták a 'Paul's Boutique'-ot (2x Platina), 92ben a 'Check Your Head'-et (2x Platina). Aztán jött 94ben a már biztosan mindannyiunk által ismert 'Ill Communication' (3x Platina) és a 'Hello Nasty' (1998 - 3x Platina). Az Ill Communicationról még annyit, hogy sokat filóztam hogy vajon ez kerüljön-e be az ajánlóba, de az túl híres és ismert így nem amellett döntöttem, ám tudni kell róla hogy azon található a Sure Shot és a Sabotage című IstenCsászárKreálmányokon kívül a Q-tippel közösen készített Get it Together és a Root Down is, amely nem kisebb fontossággal bír, mint hogy ennek a számnak van két másodperce ahol Ad-Rock azt kiálltja: Oh My God That's the Funky Shit, amely igen mély nyomokat hagyott Liam Howletben és ezek után minden olyan egyénben aki vonzódik a hangyát ábrázoló zászlókhoz. 
Azonban robogjunk tovább, az ezredforduló után ők voltak az egyik legelső banda akiknek le lehetett tölteni a zenéjüket mp3-ban, ezzel elég nagy vihart kavarva zenei körökben. 2001 után lévén New Yorkiak elég erős politizálásba kezdtek, elég sok pénzt pumpáltak több alapítványnak is és komolyan kritizálták Bush Iraki politikáját. És még sok minden mást is csináltak, de ami a leglényegesebb, hogy 6 év után, újonnan épült frankó stúdiójukban elkészítették máig utolsó igazi stúdióalbumukat:
Beastie Boys - To the 5 Boroughs [2004]
Az album a második a sorban amelyen Mix Master Mike is helyet kapott ami igen jót tett az albumnak, a számok ugyanis semelyik más bandának a számaihoz nem hasonlíthatóak, teljesen egyediek és ezért korszakalkotóak és utánozhatatlanok. Igazából nincs mit mondani a számokról, aki veszi a fáradságot és megszerzi az albumot az garantáltan érdekes élményben részesül, szerintem mindenkinek végig kéne egyszer hallgatnia ezt is(csupán zeneműveltségi okokból) de sajnos mint említettem a Beastie Boys ok nélkül háttérbe van szorítva itthon, aki rap-pet hallgat, az inkább a nyugati oldalt hallgatja, vagy ha netán keletit is, akkor inkább 'Jay-z'-t vagy Wu-Tang Clan-t ...
Sebaj, jöjjenek a meggyőző videók:
Elsőnek, a fiúk gyökereit idéző punk: Sabotage (94 - Ill Communication) LIVE
Ha sokkot kaptatok azonnal, akkor ugyanerről az albumról a Get It Together, ne feledjük Q-tippet a feledhetetlen 'A Tribe Called Quest'- ből, ami a másik nagy New Yorki intellektuális vonalon is nyomuló banda.
Aztán egy az aktuális albumról, ha más videót nem is néztek meg ezt muszáj. Van benne kreativitás bőven...
És ugyan négyet nem ér, de akkor sem fogom lehagyni a Sure Shot-ot....
És végül egy link, Feri nyilvánvalóan ezt a számot rakta volna be a videók közé Tőlük:
Jó hallgatást, pá
Bejegyzések
3 megjegyzés:
Uramisten!!! John Lydonnak hívja Johnny Rottent!!!! Nem normális. Azzonnal javviccs! Jóhogy nem használja a polgári nevét, ázzze!
Egyébiránt végre egy zenekar, akit kimondottan szeretek:)
ugyanmár!
én ezt a számot küldeném mindenkinek:
http://www.youtube.com/watch?v=04P9Vz6r_-U
egyébként a 83-as felvétel korrekt, minden jó zenekar szar zenekarként indul (ez nem igaz a csajokra, hehe)
Ok, építő-jellegű plusz infók, nyamnyam...
Megjegyzés küldése